A szervezet, illetve a munkakör számára kiválasztott jelölttel kapcsolatban felmerülő következő lépést az integrálás jelenti. A beillesztés során arra helyeződik a hangsúly, hogy az új munkatárs lehetőleg rövid idő alatt pozitív viszonyba tudjon kerülni a munkájával, a munkatársaival és természetesen magával a céggel is. A kiválasztás tehát csak akkor tud sikeressé válni, ha az ezt követő beillesztési folyamat is az.

 

Azokkal a személyekkel, akik nem találnak kapcsolatot az új tevékenységükhöz és új kollegáikhoz, végül csak a szervezeti fluktuáció és elvándorlás fog növekedni. A kiválasztás és a beillesztés közötti erős kapcsolatot az is jól mutatja, hogy a beillesztést segítő orientációs programok nagymértékben építenek a meglévő kiválasztási szempontokra és eredményekre, hiszen ezek révén az új munkatársról már számos hasznos információ áll rendelkezésre.

 

Az egyén és környezete közti illeszkedés több szinten is kérdéses lehet: részben aszerint, hogy kik a szereplői ennek (pl. vezető – beosztott közötti, vagy csoport és csoporttag közötti), részben pedig aszerint, hogy milyen területet érint az illeszkedés segítése. Lehet akár személyiségjegyekről, vagy akár viselkedési-, illetve kommunikációs stílusról van szó, de éppígy szükség lehet a motivációk, elvárások és célok összeillesztésére is. A beillesztés sikerének, illetve kudarcának eredménye számalan további tényezőre hathat ki, így például az elégedettségre, a konfliktusokra, a fluktuációra, stb.